A parlagfű elleni védekezés határnapja június 30.
A Országgyűlés módosította a növényvédelemről
szóló 2000. évi XXXV. törvényt, amelynek eredményeként jelentősen
szigorodik a parlagfűvel szennyezett területek felderítése és a
közérdekű védekezések kivitelezése.
A parlagfű elleni védekezésről
Mint ismeretes az Országgyűlés módosította a
növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt, amelynek eredményeként
az idei évtől kezdve jelentősen szigorodik a parlagfűvel szennyezett
területek felderítése és a közérdekű védekezések kivitelezése az elmúlt
évek gyakorlatához képest. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium felhívja az érintettek figyelmét, hogy a parlagfű elleni
védekezés elsősorban föld tulajdonosának, illetve használójának a
kötelezettsége. A hatóság feladata ezért csak a közérdekű védekezés
elrendelésére terjed ki.
A parlagfűvel fertőzött területek felkutatását a
törvény a földhivatalok hatáskörébe utalta. Az ellenőrzést a
földhivatalok mezőgazdászai határszemlék során végzik – légi felvételek
és az előző évi eljárások adataira támaszkodva – együttműködve a
növényvédelmi hatósággal, az önkormányzatok jegyzőjével, a civil
szervezetekkel és a lakossággal.
A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka
július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén
és augusztus hónapban történik, ezért az ingatlan tulajdonosoknak a
parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani azt követően
pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését
folyamatosan megakadályozni. A védekezés legegyszerűbb módja a június
végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres
gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész
szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.
A törvény hatálya kiterjed az ország teljes
területére és az összes ingatlantulajdonosra. Ez azt jelenti, hogy a
hatóságok eljárásukat nemcsak termőföldön folytatják le, – amelybe a
zártkertek is bele tartoznak – hanem belterületen, ipari, kereskedelmi
és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. A törvény
lehetőséget ad – szigorú eljárási rendben – hogy a parlagfűvel erősen
fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is elvégezhessék a
hatósági védekezést.
A június 30-i dátum széleskörű ismerete azért
fontos, mert az a szankciómentes, önkéntes jogkövetés lehetőségének
határnapja. A megjelölt időpont után az ingatlan tulajdonosának,
használójának személye ismeretének hiányában is el kell végezni
haladéktalanul a közérdekű hatósági védekezést, amire halasztó hatálya
még a benyújtott fellebbezésnek sincs.
A védekezés alapvető alkotmányos jogokat is
érint. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárásából – a nagyszámú
allergiás beteg érdekében – az egészséges környezethez való jogot
ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás
általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen
is elvégezhető. A hatósági védekezést elrendelő határozatok közzététele
oly módon történik, hogy a helyi önkormányzatok hirdetőtábláján kerül
kifüggesztésre.
A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét
köteles a föld használója, tulajdonosa megtéríteni, amely a helyi
feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. Ez nem
azonos a növényvédelmi bírsággal, amely húszezer és kétmillió forint
közötti összegben az eljárás költségén felül kerül kiszabásra.
A költségek meg nem fizetésük esetén adók módjára behajthatóak.
A folyamatos ellenőrzés és a hatósági
szankcionálás eredményeként már egy év alatt is várhatóan jelentősen
csökkenni fog a parlagfű területe. A parlagfű mentes környezet
fenntartása azonban folyamatosan igényli az ingatlan tulajdonosok
jogkövető magatartásán túl a hatóság intenzív közreműködését az
elkövetkező években is.
